pincekulcs

Balaton-Bor-Boldogság

"Engem lenyűgöznek a fajtaborok"- Tánczos Zoli interjú

2016. december 07. 16:40 - Pincekulcs

Tánczos Zolival elfogult vagyok- ezt vállalom. Egy júliusi meleg estén vakon kóstoltam három tételét- több napja bontott palackokról volt szó. Máig emlékszem a reakciómra: levett a lábamról. (Jó, igaz egy jó olasszal, vagy furminttal, esetleg juhfarkkal nem nehéz…És jelen esetben is erről volt szó…) Szóval, ekkor került az érdeklődési körömbe a Tánczos Pince és azóta is, ha tehetem, keresem és fogyasztom is tételeit.

A pince tulajdonosa-borásza Tánczos Zoltán, a fiatal borászok csapatát erősíti. Eredetileg informatikus, a szőlő és a bor iránti szeretete csábította el a fővárosból Nivegy-völgybe. Abszolút elhivatott, maximalizmusa és a szőlő iránti szeretete borainak minden cseppjében érezhető. Őt kérdeztem a kezdetekről, és az idei évről.

  • Honnan jött a szőlő és a bor szeretete? Volt a családban aki, ezt művelte, vagy így ad hoc jelleggel lett a borkészítés mindennapjaid meghatározója?
  • Már nem ismertem azt, aki a családban ezt művelte, de tény, volt a felmenők között. Alapvetően a bort szerettem nagyon, aztán ahogy egyre több mindent fedeztem fel ebben a misztikus és csodálatos italban, úgy egyre jobban kezdett érdekelni, hogy hogyan készül, mitől lesz olyan, amilyen. Így jutott el odáig a dolog, hogy beiratkoztam, tulajdonképpen nem is beiratkoztam, hanem beíratott a családom a Soósba- az első félévet kaptam meg karácsonyi ajándéknak. Ekkor már régóta nézegettem szőlőket, bár nem is igazán sikerült találni, valójában nem is volt még meg az elhatározás szintjén, hogy én most szőlőt akarok venni, csak barátkoztam a gondolattal. A Soóssal viszont beindult minden, nem sokkal rá, ugye Karácsonyra kaptam az ajándékot, februárban találtam ezt a szőlőterületet, amivel elindultunk.
  • Miért éppen Nivegy-völgy? Miért Tagyon-hegy?
  • Mindenképpen olyan helyet kerestem, amit azt gondolom, hogy rendkívül jó adottságú. Mindenképpen olyan helyet szerettem volna, ahol nem egy kialakult, hanem egy olyan hely, ahol még úgy érzem, hogy potenciál van, ahol alulértékelt a környék. Szerintem Nivegy-völgy abszolút ilyen. Nincs benne a köztudatban, vagy ha benne is van, akkor sem azon az értéken, amit ez tud. Nem mellesleg olyan helyet kerestem, ahol el is tudunk indulni, amihez az anyagi adottságaink elegendőek voltak. Így ez itt találkozott.
  • Leköltöztetek az egész családdal. Mennyire volt nehéz? Pici gyerekekkel, útban a harmadik…
  • Egyelőre a félelmeinket leküzdeni sokkal nehezebb volt, mint a tényleges nehézségek. Egyértelmű nehézség a család messzesége, szülők, nagyszülők, testvérek távolsága- hoz kihívásokat. De szerintem ez kezelhető.
  • Mekkora területen gazdálkodsz jelenleg?
  • 2,5 hektárunk van.
  • Hány szőlőfajta?
  • Három szőlőfajtánk van most, és újabb kettőt telepítünk: van rizlingszilvánink, zengőnk és olaszrizlingünk. Kékfrankost illetve furmintot telepítünk. Mindkettőt tekintve izgalmas várakozással nézünk az első szüret elé.
  • Kettéválasztottad a szortimentet válogatás és alap kategóriára. Arányában ezt mit jelent? Összesen mennyi palackszámmal dolgozol, hány százalék a prémium és mennyi az alap?
  • Az egész koncepció tulajdonképpen onnan indult, hogy a fő irányvonalam a válogatások, az alapokra pedig igény mutatkozott. Egyébként az alap boraink is nagyon magas beltartalmi értékkel rendelkeznek. Ha a labor értékeket nézzük, akkor akár azok is elmennének válogatásoknak. Belül különböztetjük meg őket, az odafigyelés mértékétől függnek. Jelenleg csak fajtaborokkal dolgozom. Ez is pillanatnyilag egy tudatos elgondolás eredménye, bár a jövőben valószínűleg mindenképpen el fogok kezdeni kísérletezni a házasításokkal.

Hogy miért csak fajtaborok, mert engem lenyűgöznek a fajtaborok. Az igazi varázslatot, az igazi szépséget azt abban látom, hogy ha fajtaborokat készíthetek. Ott sikerül megmutatni termőhelyet, szőlőfajtát, évjáratot. A házasítások azok az én szememben sokkal inkább annak az eszközei, hogy évről évre ugyanazt tudja produkálni az ember egy márkanév alatt. Ami piaci szempontból nyilván elképesztően fontos dolog. Előbb-utóbb ez mindenképpen megérkezik, hogy házasításokkal is fogok foglalkozni.

  • Tervezel-e esetleg még területet vásárolni, mekkora a számodra optimális területméret, hogy látod a jövőt?
  • Mai szemmel azt gondolom, hogy egy 1,5-2,5 hektár biztosan hiányzik. Jó eséllyel azt gondolom, hogy mire odáig eljutunk, hogy ez meglegyen, megint fog 3-4-5ha hiányozni. Ha valami működik, és valami jó, akkor az, ugye vagy növekszik, vagy pusztul. Ha növekszik, akkor valószínűleg területben is kell növekedni, bár nyilván más helyeken is meg lehet találni a növekedésnek az alapjait. Ez többé-kevésbé egy örökös történet: újabb szőlőterületek újabb játékok, kihívások kigondolása.
  • Nagyon szépek és ízlésesek a címkéid. Pároddal, aki képzőművész, és a grafikussal együtt találtátok ki a design-t? Mennyire volt egyértelmű? Volt egy víziótok?
  • Volt egy víziónk, ami egészen más volt, mint ami végül elkészült, de szerintem ez így természetes. Nagyon ritka dolog, ha egy az egyben a vízió valósul meg - nagyon erőszakosnak kell lennie ekkor az embernek. Amikor egy vízión elkezdünk dolgozni, de ez az egész borászatunkra igaz, meg a szőlőművelésre is, akkor lép egyet az ember az irányába, és akkor egy kicsit újra kell formálni a víziót is. Így haladunk lépésről-lépésre, egy idő után megszületik valami, ami teljesen más már mint a kiindulópont volt. Számomra utólag elég egyértelműnek tűnik, hogy most épp itt tartunk. Egyébként éppen kis újratervezés alatt vannak a címkék, épp logó terven gondolkozunk. Ez egy nagyon nehéz feladat. Valamilyen formában befolyásolja a címkéket.

Az elvünk az az, hogy mindig újra és újra kell gondolni az egész életet, és ebbe beleértve a munkát, a borászkodást is. Ahogy egy kicsit haladunk, mindig újra kell igazítani a dolgokat és mindig újra és újra egységesíteni kell. Ez egy ilyen örökös feladat.

  • Milyen volt az idei év? A szőlő már bent van a pincében…
  • Azt merem mondani, hogy gyönyörű lett. Abszolút várakozáson felüli. Nagyon sokat izgultunk, aggódtunk. Ugye rengeteg eső volt, főleg a júliusi időszakban. Aztán amikor már-már éppen kezdtük volna feladni a reményt, hogy szép szüretünk lesz, akkor egyszer csak elállt az eső, és kisütött a nap, és nem is hagyta abba majdnem egy hónapig. Ez gyakorlatilag mindent megmentett. Még azok a korai fajták, melyeknél a jégverés nagyon csúnyán megdolgozott minket, ott is teljesen hibátlan – a jégverés sebei teljesen be tudtak gyógyulni és egészséges szőlőt tudtunk feldolgozni. Nagyon boldog vagyok.
  • Hogy tervezed, mikor kóstolhatjuk a ’16-os borokat? Jövő nyáron? Esetleg ősszel?
  • Szerintem előbb fognak már kijönni. A válogatások, azok biztos, hogy csak később, de az alapborok, korábban, a rozéval már lehet, hogy március környékén kezdünk, aztán szépen folyamatosan a többi- figyeljük a borokat. Az a koncepció, hogy hagyjuk őket a saját ritmusukban dolgozni.

 

Andi

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://pincekulcs.blog.hu/api/trackback/id/tr2912031057

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.