pincekulcs

Balaton-Bor-Boldogság

Menekülő utakon

2016. április 14. 22:16 - Pincekulcs

a Cziráky-kastélyban jártunk Lovasberényben

Sokszor bármennyire is nem akaródzik, sajnos vagy inkább egyelőre, a Nivegy-völgyben töltött napok után vissza kell utaznunk otthonunknak nevezett fővárosunkba. Ha időnk engedi, vagy épp a szokásos vasárnap délutáni-esti araszolást szeretnénk elkerülni Nagyvázsony felé vesszük az irányt, majd Veszprém és Székesfehérvár után Lovasberény felé fordulunk. Lehet, hogy kicsit hosszabb, viszont látnivalókban bővelkedő útvonal.

Legutóbb épp egy Tagyon birtokos pinceles után (beszámoló hamarosan) vettük erre az irányt, és mivel időnk is engedte, megálltunk egy órácskára a Cziráky kastély előtt. És persze, hogy eleredt az eső... kepkivagas.PNG

Jó pár éve szemezgetek a kastéllyal. Megkopott falai még mindig tiszteletet parancsolnak, melyet megkeseredettség itat át. A Velencei-hegység mögött, a Vértes előterében elhelyezkedő kastély alapkövét a 15. században tették le, a Buzlay család megrendelésére. Fénykorát a 19. században élte, ekkor kapta meg klasszicista formáját is. A Cziráky család otthona volt sok-sok évtizeden keresztül. 

Kényelmes, tágas terek, jó elosztás. Belső, U-alakú udvarában valamikor pompás kert tündökölt, kiszolgáló létesítmények: lovarda, üvegház, halászkunyhó, angol park tették komfortosabbá. Barokk stílusban épült kastély kápolna tartozik hozzá. Rokokó stílusú freskóinak nyomai ma is felfedezhetőek, feltételezések szerint a kor híres festőjének, Dorffmeister Istvánnak a keze munkája. Ybl Miklós a 19. század második felében dolgozott az épületegyüttes korszerűsítésén. Állapotának leromlása az államosítás következménye. Felújítása 1996 óta folyik- mint a képeken is látszik, sajnos, igen lassan.

Állandó- és időszaki kiállítások színhelye. A látogatható területet bejárva, pedig akaratlanul is felmerült bennünk a kérdés, hogy miképp lehet egy ilyen rendkívül jó adottságokkal rendelkező épületet így magára hagyni? Pusztán az itt eltöltött szűk óra alatt számtalan hasznosítási ötlet jutott eszünkbe. A nagyobb városok közelsége pedig további pozitívum...

Kissé mérgelődve indultunk útnak. Az épület különös, keserédes, néha pedig már-már kísérteties hangulata mély benyomással volt ránk. Csupán bízni tudok abban, hogy rajtunk kívül más is meglátja azokat a lehetőségeket, melyek a megérdemelt pompájába tudják újraöltöztetni az igencsak kopott falakat...(Nyilván a megfelelő anyagi háttérrel természetesen.)

Ha tehetitek, álljatok meg, és szánjatok rá egy órácskát- érdemes...

A kastély történetéről bővebben itt és itt olvashattok.

Andi

 

Szólj hozzá!

Édes örömök-a Hoffmann nővérekkel beszélgettünk

2016. április 09. 21:45 - Pincekulcs

1. rész

Ha lekvár és szörp, akkor rögvest a Hoffmann nővérek jutnak az eszembe. Kiváló minőség, természetesség és micsoda ízek-mindezek mögött meg rengeteg munka, szűnni nem akaró kísérletező készség – a mi szerencsénkre- és sok-sok mosoly. Most az ő kamrájukba lestünk be- nem kell mondanom, hogy igen jó dolgunk volt- ismételten.

12962447_1718397305039432_1354783346_o.jpgAz első részben Hoffmann Judittal beszélgettünk, ő készíti a Tagyon Titkos Kamrájának minden egyes boldogságbombáját.

  • Mesélnél nékünk a kezdetekről: miért ebbe az irányba indultál el, hogyan alakult ki, honnan jött az ötlet, hogy szörpökkel és lekvárokkal foglalkozz?
  • Jó pár évre nyúlik vissza a történetünk, nem így indult, viszont ide jutottunk eddig. És ki tudja, hogy hova jutunk el a jövőben. Mindig jöttek olyan emberek és lehetőségek, amik miatt erre az útra vezetett a sors. Dani fiam nagyon súlyos balesete, hosszú betegeskedése és felépülése, az iskolába való visszajutása. Danival sok küzdelem volt. Gyakran jártam be az iskolába, ott próbáltam a gyerekekkel meg a tanárokkal úgy egyezkedni, hogy ne kelljen speciális iskolába járnia, hanem a normál iskolát tudja folytatni. Egy ilyen egyeztetés alkalmával az egyik tanár mesélte, hogy az ő fia Csopakon az egyik étteremnek a vezetője és pont olyan valakit keres, aki házi szörpöket, termékeket készítene, gondoljam meg, hogy esetleg beszállnék-e egy ilyen dologba. Megörültem, mert a velünk történtek miatt nagyon nehéz volt nekem is munkát vállalni, meg kellett ragadni minden lehetőséget, amivel egy kis pénzt lehetett keresni, és ezt itthon lehetett csinálni. Akkor kezdtem el.

Nagyon gyönyörű helyen van ez az étterem, és nagyon szívesen megyek oda vissza mindig, a mai napig is a vevőim, hála istennek. Nagyon jó érzés volt, amikor vittem szörpöket és láttam, hogy mennyire örülnek neki, szeretik és szívesen vásárolnak. Nagy lendületet adott, nem is gondoltam, hogy ennyire nagy sikere lesz, aztán lépésről lépésre jött a többi vevő. Közben próbáltam új recepteket is kitalálni. Majd egy olyan helyen kezdtem el dolgozni, ahol gyógynövényekkel foglalkoztunk, ott kezdtem el gondolkodni azon, hogy miképp lehetne a régi dolgot összehozni az új tudással. Így elkezdtem gyógynövényes dolgokból is készíteni szörpöket, lekvárt, akár a régi receptek szerint, de újakat is találtam ki.

  • Az alapanyagokat tekintve van, amit ti termeltek meg és van, amit gyűjtötök, illetve felvásároltok.
  • Az alapanyagokat magunk gyűjtjük, itt a környéken vagy a kertünkben terem. Előfordul, hogy vásárolni kell, mert az időjárás miatt annyi nem terem, vagy esetleg annyira fogy, hogy nekünk nem volt elegendő, itt a környéken keresünk utánpótlást az alapanyagokban, mindenképp helyit.
  • Mi volt az első szörp, amit elkészítettél?
  • Az első szörp, ha jól emlékszem, a meggyszörp volt, és az a helyzet, hogy azóta is az a sláger. Úgy érzem, annál jobbat nem tudtam csinálni. Valóban szenzációsan finomra sikerült, a recepten azóta sem változtattunk, tényleg nagyon szeretik.

  • És most hány szörp van összesen?
  • Elég nehéz ám összeszámolni, van menta, citromfű, zsálya, kakukkfű, levendula, csipkebogyó, meggy, bodza, sőt volt feketebodza is, azt a bodzának a fekete terméséből csináltuk, tavaly sajnos, nem készült, mert nem volt rá időnk begyűjteni a termést, az idő meg olyan volt, hogy nagyon gyorsan leérett a termése. Nagyon szerették, tényleg nagyon finom és különleges. Munkaigényes, mire azokból a kicsit bogyókból tudok csinálni egy üveg szörpöt, az nem kevés munka, ennek ellenére volt olyan év, amikor nem is olyan kevés volt a feketebodza szörpünk. Volt olyan család, akik egy 5 literes kannával vettek, és az apuka minden nap úgy adta a gyerekeknek, hogy akkor nem kell gyógyszert szedniük, ha isznak belőle, persze boldogan itták.
  • Van olyan szörp, amit még mindenképp szeretnél egyszer megcsinálni, csak még nem sikerült, esetleg még várat magára?
  • Szörpben most ilyen kilátás nincs, de valóban vannak olyan dolgok, amin még sokat kell agyalni, még nem adtam meg magát. Van, amivel még most is küzdök, nem szörp, nem is tudom, nem akarok magamra nézve terhelően fogalmazni, de agyrémem, ez a csicsóka.
  • A csicsóka?
  • Igen, a csicsóka. Egyébként abból is lehet italt is készíteni, de azt annyira nem szeretem, próbáltam, viszont nagyon nem ízlett, és ami nekem nem ízlik, azt nem erőltetném másnak sem. Jelenleg szárított csicsókát készítek, már az is nagy siker, hogy idáig eljutottunk. Most azt szeretném, hogy ezt minél többen megismerjék, meg használják, mert nagyon értékes dolgokat tartalmaz. A szárítás alatt koncentrálódnak benne az ásványi anyagok, a vitaminok, az inulin, és nagyon szeretném, ha minél többen kipróbálnák, használnák, mert nagyon egészséges.12986834_1718397605039402_1565492891_o.jpg
  • Mihez-hogyan lehet őt használni?
  • Lehet sütéshez, főzéshez. Nagyon minimális is elég belőle, mivel nagyon intenzív az íze. A hagyományos konyhában meggondolandó a használata, mert például a magas hőfokot nem bírja, tehát 140 fok felett nem nagyon érdemes, illetve az íze miatt érdemes, mert az sem utolsó dolog, viszont ott már elveszíti az élettani értékét. Szerintem, kellemes íze van, nagyon könnyen meg lehet vele barátkozni- érdekes íz különben. Még sok titok van benne, de idáig már eljutottunk. Készítünk belőle port és csipszet. Fahéjasat és sóst. Mindig kíváncsi vagyok a kóstolók reakcióira: aki udvarias az azt mondja, hogy érdekes, aki őszinte, az pedig, hogy nem lesz a kedvence nagy valószínűséggel- szerencsére sokan beleszeretnek. Nyilván lehet sokféleképpen ízesíteni, sok lehetőség van benne, ízlés kérdése.
  • Ezeken kívül gondolkozol-e még másban is mint termék újítás?
  • Pillanatnyilag a csicsóka van fókuszban, különösebben más nincs, ennyi bőven elég is. Szép kihívás.

 

Andi

Szólj hozzá!

Mosóház-mesehely

2016. április 01. 15:25 - Pincekulcs

avagy Óbudaváron jártunk és elvarázsolódtunk

Egy álmos vasárnap délután érkeztünk meg Óbudavárra, a Nivegy-völgy bejáratához.A dobtetőn elsimuló, mintegy egy utcányi település Balaton-felőli bejáratánál rövid lépcső vezet egy fák által körbeölelt tisztásra.

A Mosó-forrás és patak varázsolja igazán romantikussá a helyet, és be kell vallanunk, az érzés még "vérbeli pasi" kísérőmnek is átjött- ha fogalmazhatok így. A Mosó-ház boltíve alatt, mely népi építészeti emlék, asszonyok sokasága görnyedt mosásra az utóbbi évszázadok során. Mára már szabadidős tevékenységek színhelyének finom hangulatú díszletévé avanzsált.  

Különös atmoszférájának köszönhetően tökéletesen alkalmas hely piknikre, vidéki, stílusosan "vintage" stílusú esküvőre, de patakhídon letérdelős lánykéréshez is remek választás.

Keressétek, szeressétek! 

 

Andi

Szólj hozzá!

Tavaszi currys zöldborsókrémleves csicsókacsipsszel

2016. március 25. 14:40 - Pincekulcs

Végtelenül egyszerű recept, pici csavarral. Gyorsasága és ízintenzitása miatt nagy kedvenc, no, de nézzük is.

Hozzávalók:

- 1 kg friss zöldborsó (jobb fajta gyorsfagyasztottból is készíthető)

- 1 fej vöröshagyma

- kevés zsiradék (olaj, zsír, ízlés kérdése)

- 1 csokor friss petrezselyem

- 1 doboz főzőtejszín

- só

-fehérbors

- curry 

- csicsókacsipsz

20160303_102046757_ios.jpg

A felhevített zsiradékon az apró kockára vágott hagymát megdinszteljük, majd hozzáadjuk a zöldborsót. Pici vízzel felöntjük, puhára főzzük. Csipetnyi sót és fehér borsot adunk hozzá. Amint megfőtt a zöldborsónk, botmixerrel leturmixoljuk, felöntjük annyi vízzel, amitől még nem lesz túl híg a levesünk. Ha egyet rottyant, hozzáadjuk a főzőtejszínt, a curryt és az apróra vágott petrezselymet. Tálaláskor csicsókacsipsszel megszórjuk.

Jó étvágyat!

TIPP:

- szezonális zöldségekkel is készíthető

- a csicsókacsipszet a Tagyon Titkos Kamrájából szereztük be- isteni! Náluk is vendégeskedtünk, nemsokára jön a beszámoló.

 

Andi

Szólj hozzá!

Vaddisznópörkölt á la Dobosi

2016. március 23. 10:52 - Pincekulcs

20160227_115318298_ios_2.jpgKülönleges és finom. Sok-sok barát is jól jön a fogyasztásához, no, meg friss, házi, puha fehér kenyér, mert tunkolni azzal az igazi.

Hozzávalók:

  • 10 kg vaddisznóhús
  • 1l olaj vagy zsír (én a zsírra szavazok)
  • fűszerpaprika
  • 20 dkg só
  • 1 kg fehérpaprika
  • ¾ kg hegyes, erős paprika (csumája is!)
  • 25-30 dkg fokhagyma
  • őrölt kömény
  • babérlevél
  • sűrített paradicsom
  • 1 palack érett vörösbor (minőségre figyeljünk!)

 

Tovább
Szólj hozzá!

Maratoni borkóstoló: a Dobosi Pincészetnél kóstoltunk

2016. március 17. 11:08 - Pincekulcs

Család, hagyomány, felelősségteljes gondolkozás és gazdálkodás, alázat és egy csipetnyi elfogultság: a Dobosi Pincészetnél jártunk Szentantalfán, és nagyon szerettük.

Álmos szombat délután érkeztünk meg a pincészethez, ahol Dobosi Dániel és kedves felesége, Ilonka, na, meg persze íncsiklandó illatok fogadtak minket. Egy vidám, régi ismerősökből álló csoporthoz csatlakozhattunk, és még le se ültünk, már ott gőzölgött a vaddisznópörkölt az asztalon: itt már éreztem, hogy nagyon jó dolgunk lesz.

A vaddisznópörkölt Dani bácsi saját receptje, ő maga készítette, különlegesen finom volt- házi savanyúság járt hozzá. (A recept nemsokára a blogon!) Majd pedig életem legjobb langallója érkezett, és egy rétesekkel megrakott tálca is- nekik a kóstolás során még komoly szerep jutott.

Megalapozott pocakkal vágtunk neki a kóstolónak, Dani bácsi pedig sokat mesélt hozzá a kezdetekről, az elért célokról, a tervekről. 19 tétel került a kóstolópoharakba: a  ’15-ös borokkal nyitottunk, így haladtunk szépen sorban. Jóivásúak, könnyen szerethetőek voltak. Nagy kedvencem volt a ’15-ös juhfark- úgy érzem meghatározó szereplője lesz az idei nyárnak- az én poharamba biztosan többször bele fog kerülni. A 24 hektárról éves szinten 70ezer palackba kerül bor, általánosan 12-15 tétel mindig kóstolható a pincénél, és természetesen mind bio. A termőterületek adottságait próbálják maximálisan kihasználni, nagy hangsúlyt fektetve a minőségre. Dani bácsi szerint csakis így működhet az egész, ezen felül célszerű egy kicsit mindig másképp csinálni, mint az átlag, a gazdának pedig kell tetsszen a produktum, ugyanis csak akkor tudja hitelesen kínálni, és elengedhetetlen egy leheletnyi elfogultság is- így tud kerek egész lenni a történet.

A szortimentet tekintve, pedig mindenki megtalálhatja a saját ízlésének megfelelőt- a borral még csak most barátkozóktól egészen a régi borszerelmesekig. Az ételekkel pedig szépen egészítik ki egymást- kell ennél több?

Széles mosollyal az arcunkon és teli pocakkal indultunk útnak késő délután: élménydús és ízgazdag pár órát töltöttünk el.

Ami még fontos: feltétlenül meg kell kóstolnotok a bió szőlőlevet, ezen felül pedig bio szőlőmagörlemény és olaj is kapható, itt és itt tájékozódhattok a vacsorákról –érdemes kipróbálni!-, és igényes szállás is foglalható! Keressétek, szeressétek! Jó kóstolást!

 

Andi

Szólj hozzá!

Kirándultunk: a Szent Balázs-hegyi templom-rom

2016. március 14. 14:37 - Pincekulcs

20160228_132237740_ios.jpgKihasználva a tavasz első igazi, már melegítő napsugarait felsétáltunk a Balatoncsicsóhoz tartozó Szent Balázs-hegyre, ahol meglestük a templom-romot. A pazar kilátás mellett mérhetetlen nyugalom várt minket. Alattunk frissen metszett szőlősorok futottak le a hegyről, köztük virágba borult gyümölcsfák sütkéreztek a napsütésben. Balatont pedig páraköd takarta el, szerencsénkre, Hegyestűig még elláttunk.

A kőfalak határozottan bár kissé megkopottan jelezték az idő múlását. A középkori műemlék helyén a 12. század végéig fából készült templom állt, melyet a román stílusú kőtemplom váltott a 13. században. A gótika térnyerésével a 14. században átépítették: nagyobb hajó került kialakításra a nyugati oldalon, melynek végén torony magasodott, szélesedő támpillérekkel. Szintén a nyugati oldalon kapott helyet a kegyúri karzat, a sekrestye pedig az északi oldalra került. Román kori szentélyéhez hasonló Zánkán található. A törökök rombolták le, azóta nem került felújításra, mostani állapota a balatoncsicsói önkormányzat támogatásának köszönhető.

A templom-rom minden év február első szombatján szabadtéri szentmise helyszíne, Balázs-áldás mellett különös atmoszférájának köszönhetően is népszerű.

Nivegy-völgyet látogatva kötelező célpont, és piknik-kosárért kiált! Szánjatok rá időt, nem csupán a kilátás, hanem a különleges hangulat miatt is- bele fogtok szeretni, ebben biztos vagyok. Nekem sikerült.

Andi

Szólj hozzá!

"Ebben itt én látok fantáziát"- Boros Dáviddal beszélgettünk

2016. március 02. 10:30 - Pincekulcs

Sokévi mellőzöttség után 2015. júniusában kerestem fel újra Nivegy-völgyet, azon belül is Tagyon-hegyé volt a főszerep. A vitorlázással színesített gasztrotúránk egyik meghatározó alakja Boros Dávid volt, a Tagyon Birtok birtokigazgatója, aki kiváló vendéglátóként menedzselte végig napunkat. Hihetetlen energiák tulajdonosa. Aztán persze egyre többször találkoztunk, egyre többet beszélgettünk, így adott is volt, hogy vele nyissam meg az Értékteremtők sorozatot.

3.jpg

  • Pesten születtél. Hogy lett belőle Balaton?
  • Csak névileg vagyok pesti, ott születtem, a családom és persze a barátok is ott vannak, de Zánkán van egy családi nyaralónk, 5 hónaposan már a Balaton parton voltam, anyáék már a babakocsival kitoltak. A nyarakat itt töltöttem a nagyszüleimmel. Imádtam. Szerettem a környéket, 16 évesen kitaláltam, hogy ha dolgozni akarok nyáron, akkor nem egy lángos sütőbe vagy a mekibe megyek el, hanem szépen fogom magam és Balatonon nézek magamnak valami melót. Elkezdtem vizimentőzni, majd 5 évig nyári munkában, diákként. Aztán egy barátom szólt, hogy egy jó nevű helyi étterembe keresnek felszolgálót, kérdezte, hogy nem érdekel-e. Igazából, érdekelni nagyon nem érdekelt, de odacsábított. Ott ragadtam, majd 6 évig, aztán elkezdtem azt érezni, hogy sokkal inkább jobb lenne egész évben itt lenni, télen is és tavasszal is. Ekkor jött a Tagyon birtok, ahol gyakorlatilag 12 hónapos balatoni elfoglaltságom van. És ez tök jó. Az a terv, hogy idén télen már nem megyek vissza Pestre, májusban lemegyek, és onnantól fixen ott élek.
  • És a pesti barátok,a család nem hiányoznak? A nyüzsgés? A pörgés?
  • Ők ezt megszokták. Szerencsém van, hogy a zánkai házunkban egyedül lakom. Nem kell senkihez alkalmazkodnom. Ha a családból jön valaki, akkor szól előre. A barátaimmal pedig úgy oldottuk meg, hogy amikor leköltözöm, vagy épp nagyon sok a munka, akkor megmondom nekik, hogy újra él az „állandó meghívás” fogalma mindenkinek, ha elindulnak Pestről, felhívnak, és megmondom, hogy hova rakom a kulcsot. Úgy jönnek hozzám Zánkára, mintha hazajönnének. Mindenki a házban tud mindent, néha mikor 10 után hazaérek, ők fröccsözve várnak, mert délután 4-kor már megérkeztek. Ők ezt elfogadták.

 

  • Amikor először találkoztunk az tavaly június közepe volt, arra tisztán emlékszem, hogy végig pörögted a napot. Találkoztunk másodjára is azon a nyáron, az már nyár vége volt, akkor is végig pörögted a napot, hogy csinálod?
  • Nagyon sok kávéval. Leginkább nagyon sok kávéval. Hiszek abban, hogy amit éppen csinálok, az legyen az a vizimentőzés, legyen egy helyi étterem, legyen a Tagyon Birtok, én csak olyan helyre megyek el dolgozni, ahol étéket teremtünk, ahol valami jót csinálunk. Ezért vagyok ott ahol vagyok, mert ehhez én hozzá tudok tenni, és ha én ehhez hozzá tudok tenni, akkor annak nyilván az az eredménye, hogy lelkesen csinálom, meg beleteszek sokat. Engem ez, ami hajt. Lehet, hogy ez tök hülyeség: itt a Tagyon Birtok és alkalmazotti viszonyról beszélünk, de majdnem ugyanannyira érzem a sajátoménak, mint Attila, annak ellenére, hogy csak egy éve csinálom. Meg nyilván nem olyan nehéz, mert jól érzem magam, a környék jó, a környezet jó, az emberek jó fejek, tehát most miért ne próbálnék azért tenni, ami egyébként jó, meg amit szeretek. Tudok része lenni, és meg tudom alapozni azt, hogy tényleg az egy olyan hely lehessen egyszer, hogy le tudok ott telepedni, a családomnak minőségi éltet tudjak biztosítani. Ennek teszem le az alapköveit.

4.jpg

  • Mire vagy a legbüszkébb ezalatt az egy év alatt? Amit sikerült megoldani, ötlet, vagy az a plusz dolog, ami hajt minden nap? Élmény, pillanat, esemény.
  • A kisebb sikerek. Például amikor jön egy társaság, és nekik jól kell érezniük magukat. És pont. Nincs olyan opció, hogy ők úgy mennek el, hogy nekik nem jó. Két dolgot emelnék még ki, az egyik az szorosan kézzel fogható, a másik az már nem annyira. Ezalatt az egy év alatt arra vagyok nagyon büszke, hogy egyrészt egy év alatt én elértem odáig, hogy a környező falvakban megismernek,és általában, úgy gondolom, hogy pozitív előjellel gondolnak rám. Tudják, hogy a Tagyon Birtokhoz tartozom, tudják, ha nem is konkrétan,hogy van egy ilyen dolog, hogy Tagyon Birtok, és a környéken alapjában véve kedvelnek. És ezt nem tartom egy kis eredménynek. Egy viszonylag zárt közösségbe beilleszkedni „gyüttmentként” vagy bebíróként azért az nem olyan nagyon könnyű. Kezdik azt érezni, hogy ez nem csak egy átmeneti gondolkozás a részemről, egy átmeneti hóbort, hogy én most itt vagyok, megszedem magam, aztán tovább megyek, hanem ebben itt én látok fantáziát, meg azért dolgozom én is, meg Attila is, azért próbálunk tenni, hogy ez itt jobb dolog legyen. A másik, meg ami kézzel fogható, az pedig egyébként, az az eReSz, ez konkrétan egy óriási nagy élmény. A mezőgazdaságban gyakorlatom semmi nem volt, de amikor odakerültem, elkezdtem a szőlőben járni, akkor láttam, hogy hogyan fejlődik, hogy érik, hogy gondozzák, milyen munkafolyamatok vannak vele. Augusztusban pedig beálltam a szüretbe, szüreteltem és feldolgoztam és mustot fejtettem Zsomborral. És ennek az az eredménye, hogy most meg fogom és ki tudom nyitni a palackot, ki tudok tölteni magamnak másfél, decit ,kettőt, teljesen mindegy, de szőlőtől eljutottunk odáig, hogy egy általam kiválasztott palackba, egy általunk kiválasztott kapszulával, egy általunk kiválasztott címkével, egy olyan kézzel fogható produktum van a kezemben, amit pontosan tudok, hogy az elmúlt egy évben nekünk mennyi munkánk volt benne. Ez most egy olyan eredmény, amit tényleg meg tudok úgy mutatni, hogy gyerekek  ezt csináltam többek közt, az elmúlt egy évben.

1.jpg

  • És milyen lesz az idei év, mire számítasz, mi várható? Mit tervezel, terveztek?
  • Nagyon kemény. Arra számolok, hogy nagyon kemény lesz. A vendéglátásban lépünk egy nagyot. Remélem, tudunk egy olyan vendéglátást csinálni, hogy arról már elkezdjenek beszélni, és persze legyenek olyan vendégek, akik azért jönnek, mert enni szeretnének egy jót, szép helyen. Mellette, úgy gondolom, hogy a programokkal nem fog kellenünk szégyenkezni. Rengeteg vitorlázást tervezünk, önmagában azt megtölteni az nem kis feladat, azok hogy lemenjenek a munkának a könnyebbik része, de a szervezés az viszonylag összetett. A szállások értékesítésével, üzemeltetésével komoly fejtöréseink lesznek. Illetve az emberi erőforrások: milyen munkaerőt találunk. Kikkel tudunk együtt dolgozni, hogy egy irányban evezzünk, hogy ugyanazt a célt lássák, amit mi látunk. Ezt érzem még igen szép feladatnak az idei évre.

 

Andi

Szólj hozzá!

Szent Balázs-hegyi templom-romnál kirándultunk

2016. március 01. 10:35 - Pincekulcs

A vasárnapi napsütés fölcsábított a Szent -Balázs hegyre, ahol már javában virágba borultak a mandulafák. Körbejártuk a romtemplomot, és elmerengtünk a kilátásban. 

Hamarosan érkezik a képes beszámoló is, addig is kedvcsinálóként álljon itt egy kép.

20160228_131905450_ios.jpg

Szólj hozzá!

Mindig Balaton...

2016. február 08. 11:41 - Pincekulcs

Az ősz különleges színekkel kápráztat, a tél ropogós frissességével vár, a tavasz pedig szerelmesen varázsol erre...

Kedvcsinálóként kiválogattunk pár képet, melyek Hegyestű felé vezető sétáinkon készültek ősszel és télen. Most beszéljenek ők helyettünk.

 

 

 Andi

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!